Kicsit elbizakodott voltam,amikor úgy gondoltam,nem olyan nehéz normális,minden szempontból jónak mondható munkát találni.
8 éve dolgozom a kereskedelemben,gondoltam ideje kikerülni belőle.Nem is tudom.Régen megbecsült szakmának számított.Ma már szinte alja munkának nevezhetjük.Pedig a kereskedőkön rengeteg felelősség van.A termelés csökken,ugyanakkor túlkínálat van.Egy-egy termék ezer és ezer márkában és minőségben kapható.Az eladó nem foglalhat állást egyik termék mellett sem,nem befolyásolhatja a vásárlót,még azzal sem,amit ő maga kipróbált,tapasztalt.Ugyanakkor,maximálisan ki kell elégítenie a vásárló közönség igényeit.Ha valami nem vált be az ügyfélnek,akkor nyilván az eladó kerül terítékre.
Az egyszerű áruházi,bolti alkalmazott mindenki alatt van.Mindenkinek meg kell felelnie ,maximálisan kihasználható és terhelhető.De abba senki nem gondol bele,mekkora energiát,intelligenciát és türelmet igényel tőle mindez.Minden ember más,mindenkivel meg kell találni megfelelő hangsúlyt.A vásárlók többsége valljuk be,türelmetlen,boltba lépéskor azonnali segítséget vár,mintha minden egyes termék mellé külön eladót állítana a kereskedelmi egység.Ezeket a helyzeteket kezelni minden nap,hallgatni a szitkozódásokat,nem egyszerű.Ma már egyre kevesebb az a vásárló,ki ember számba veszi őket
A munka idő beosztás...Abba jobb nem belegondolni.Nincs hétvége,nincs pontos munka befejezés,semmi rendszer az életében...
Mindezt éh bérért,amit persze legtöbb helyen prémium tesz ki.Prémium,amit aztán mondvacsinált okokkal mégsem kap meg a dolgozó.
Hát ezért szeretnék én kikerülni innen.
Mindenfelé elküldtem az önéletrajzom,ami szimpatikusnak tűnt,és magaménak érezhetem a munkát.Valami kihívást jelentőt szeretnék,változatosat,ahol eredményeket érhetek el,és nem egy helyben topogok évekig...
A munkáltatók kb. negyede veszi a fáradtságot,hogy jelezze,nem én vagyok az ideális számukra.Azok közül,akik behívnak állás interjúra,nagyjából harmada értesít az elutasításról.Nem egy helyen kitöltöttem több száz kérdéses tesztet,hallottam az ígéretet,hogy mindenképpen telefonálunk,amint a döntés megszületett.Na de ígérni könnyű.Csupán a betartásával akad némi probléma.
Tapasztalat szerint,akik irodai munkát hirdetnek jó kereseti lehetőséggel,általában ügynöki munka,amire persze csak akkor derül fény,amikor a személyes interjún megjelenik az ember.Csalódottan,guta ütve távozik,amikor a valós munkának semmi köze nincsen ahhoz,ami a hirdetésben megjelent.
A kedvencem : "Összetett raktári munkára keresünk nagykereskedésbe fiatalokat,kiemelkedő bérezéssel." Ebből az ember,vagy legalábbis én valami áru átvételi,összekészítői dologra tippeltem.Az önéletrajzom alapján be is hívtak egy személyes beszélgetésre,próba nappal egybekötve.Tele önbizalommal és lelkesedéssel érkeztem az adott időpontban.A kijelölt helyen,megkértek,foglaljak helyet,még várni kell egy keveset.Addig felveszik az adataimat.Beléptettek egy szobába,ahol már ücsörgött 12 ember.Hűha,gondoltam,milyen népszerű ez a hirdetés...Még két jelentkezőt vártunk.Amikor ők is megérkeztek,egyesével behívogattak minket egy irodába.Itt nagyon szimpatikus módon történt az interjúvolás,fizetés,mi egyéb,mindenféle elhangzott,munka leírásnak rendelés felvétel,összekészítés,stb volt megjelölve.aztán jött a gyanús rész.Azt mondták,mindenkit beosztanak valaki mellé,és elmegyünk a munka végzés helyére.Hopsz,az meg hol van ?"Ne aggódjanak,majd mindent időben megtudnak!"-mondták.Ezután megjelent egy halom ott dolgozó emberke,mindenkinél egy nagy sport táska.Kaptam én is egy párt,hiába faggattam,nem mondta mi fog történni.gondoltam,hagyom a fenébe,megyek haza,kamu,de mivel a villamossal kellett menni,ami nekem is épp útba esett,akkor még nem szóltam.Felszálltunk a villamosra,és a Blaha Lujzán leszálltunk,ahol emberünk mondta,menjünk be a kocsmába.Pf.Mondom dehogy megyek,nem bírom a füst meg a pia szagot,meg egyébként is,dolgozni jöttem.Na és akkor...Beültünk a Mekibe,mert enni kell a nehéz nap előtt.Ott mindenre fény derült.A táska tele volt mindenféle bicskákkal,kütyükkel,ezekkel kellett volna bemenni boltokba és rájuk sózni.A fiú nagy nyugodtan mondta : "10-ből 9-en elhajtanak anyámba,van aki még meg is akar verni " .Aztán nagy kegyesen azt mondta,szerinte ez nem nekem való munka.Egy percig sem vitatkoztam,de azért megkérdeztem,miért kell átverni a hirdetésben az embereket ?Nem jobb lenne nekik is,h csak olyanok mennének oda,akik valóban ezt akarják csinálni ?Csomó energia és idő megtakarítás lenne nekik.
Na mindegy,úgy elillantam,ahogy illik.
Aztán egy másik,élmény teli hely,ahol sajnos nem voltam résen,elvakított a látszólagos nagyszerűség :
Egy exkluzív óra szalonba kerestek embereket.Gyönyörű honlap,gyönyörű nagykereskedés.Az interjún pontosan jelentem meg,másfél órát várakoztattak.Az egyik tulajdonos,és két asszisztens volt jelen.Nagyon vidám,közvetlen hangulatban zajlott a beszélgetés,még rögtönzött feladat is volt :elém tettek egy kupac tollat,amelyekből el kellett adnom nekik.jól ment nagyon,nem jöttem zavarba,és nekik is tetszett a megoldásom.Még aznap felhívtak,hogy én vagyok az egyik,akit kiválasztottak.Nagyon örültem.A munka szerződés aláírásánál ott volt a két tulajdonos,és a két másik lány,akit még felvettek.Itt kezdődött a fekete leves.Elhangzott,hogy az első hónapot a nagykerben fogjuk tölteni,és teljes képzést kapunk az órákról.Erre az időre minimálbér + ebéd.Ezért cserébe ,mivel ők mindent megtanítanak,aláíratnak velünk egy kölcsönszerződést,miszerint a tulaj adott nekünk 50 ezer Ft-ot kölcsön,amely ajándéknak minősül,ha egy évnél tovább dolgozunk a cégnél.De ha ez idő előtt kilépünk,akkor ezt az összeget levonják a fizetésünkből.
Törvény szerint,a betanításért nem kérhetnek pénzt,mivel az ő érdekük,hogy tudjam a dolgokat,és amikor felvettek,tisztában voltak vele,hogy nincsenek meg a munkához szükséges ismereteim.Ezzel a kölcsönszerződéssel már ki is kerülték a törvényt.
elgondolkodtam,nem szabad aláírni...De ezt leszámítva nagyon szimpatikus volt,és nem állt szándékomban havonta munkát váltani,plusz ott volt az albérlet,aláírtam.
Az első hónap kőkemény képzéssel telt,amelyet az egyik tulajdonos tartott.Ehhez hasonlóban még sosem volt részem.Az oktatás,az anyag átadás és megértetés őrült jó volt.A stílus azonban förtelem.Lealázó,frászt hozó,megsemmisítő,megfélemlítő.Pl. kedves megjegyzései egyike :"Már megint hugyozni kell?Hugyos banda."Egy nagy darab emberről van szó,mély hang,és profi a megalázás területén.
Az első hónap után kikerültünk üzletbe,ahova aztán rendszeresen jártak ki vizsgáztatni.Volt,hogy az üzlet már bezárt,az üzletvezető leoltotta a lámpákat is,és a tulaj még a sötétben is ott állt és kérdezett és gyakoroltatott.Ha véletlen valamire nem tudtam a választ,porig alázott.A végén már feladtam,és az utolsó alkalommal elsírtam magam é otthagytam.Az üzletből kiabált,gyere ki.Én meg kiabáltam vissza,hogy nem megyek.De gyere ki.Nem megyek.Végül kimentem.aztán azért is álltam a tekintetét és válaszolgattam.
Az üzletek kamerával voltak felszerelve,amit szájról olvasásra használtak.Nem egyszer fordult elő,megszólalt a telefon vonal végén az egyik tulaj,aki köszönés nélkül annyit mondott,nem beszélünk magánéletről.A másik tulaj szavajárása : "Örüljetek,hogy napi egyszer kimehettek hugyozni!"
Mindezt leszámítva a környezet szép, a kollégák jó fejek,és nagyon érdekeltek az órákkal kapcsolatos dolgok,nem akartam eljönni.Na de ugye a dolgok történnek akaratunk ellenére is : anyukám meghalt,ennek következtében visszaköltöztem apuhoz Érdre.mivel a beígért fizetés töredéke volt az amit kézhez kaptam,nekem pedig itt volt a temetés,hagyatéki,örökösödési adó,stb,valamint a 12 órás munkából 17 óra lett az utazással együtt,kénytelen voltam közelebbi,és jobban fizető helyet keresni,hogy mindent fedezni tudjunk és éhen se haljunk.Az egy év helyett 10 hónap után beadtam a felmondásom,beleírtam,hogy családi okok miatt,és kértem,az 50 ezertől való eltekintést,úgyis loptak már tőlem eleget.
A tulaj válasza :"Előbb kellett volna gondolkodnod,mielőtt idejöttél."
Felforrt az agyam,a kolléganőm feje rák vörös lett és meg sem tudott szólalni.
"Ne haragudj,de nem jelentette be az anyukám,hogy heló,meg fogok halni,nem menj oda dolgozni" - feleltem.Az 50 ezret levonták,a fizetési papíromra ráírtam,hogy nem kaptam meg,stb,stb,de levágták róla...És a legviccesebb :ők utánajártak nekem,hogy kapjak némi adó visszatérítést.Hehe,ami amúgy is engem illet.És még azt sem az egészet kaptam meg,mert az 50 ezer csak úgy jött ki,hogy abból is kellett vonni...
Szóval,biztos van kivétel,de nekem a magyar cégekkel csak negatív tapasztalatom volt eddig...
8 éve dolgozom a kereskedelemben,gondoltam ideje kikerülni belőle.Nem is tudom.Régen megbecsült szakmának számított.Ma már szinte alja munkának nevezhetjük.Pedig a kereskedőkön rengeteg felelősség van.A termelés csökken,ugyanakkor túlkínálat van.Egy-egy termék ezer és ezer márkában és minőségben kapható.Az eladó nem foglalhat állást egyik termék mellett sem,nem befolyásolhatja a vásárlót,még azzal sem,amit ő maga kipróbált,tapasztalt.Ugyanakkor,maximálisan ki kell elégítenie a vásárló közönség igényeit.Ha valami nem vált be az ügyfélnek,akkor nyilván az eladó kerül terítékre.
Az egyszerű áruházi,bolti alkalmazott mindenki alatt van.Mindenkinek meg kell felelnie ,maximálisan kihasználható és terhelhető.De abba senki nem gondol bele,mekkora energiát,intelligenciát és türelmet igényel tőle mindez.Minden ember más,mindenkivel meg kell találni megfelelő hangsúlyt.A vásárlók többsége valljuk be,türelmetlen,boltba lépéskor azonnali segítséget vár,mintha minden egyes termék mellé külön eladót állítana a kereskedelmi egység.Ezeket a helyzeteket kezelni minden nap,hallgatni a szitkozódásokat,nem egyszerű.Ma már egyre kevesebb az a vásárló,ki ember számba veszi őket
A munka idő beosztás...Abba jobb nem belegondolni.Nincs hétvége,nincs pontos munka befejezés,semmi rendszer az életében...
Mindezt éh bérért,amit persze legtöbb helyen prémium tesz ki.Prémium,amit aztán mondvacsinált okokkal mégsem kap meg a dolgozó.
Hát ezért szeretnék én kikerülni innen.
Mindenfelé elküldtem az önéletrajzom,ami szimpatikusnak tűnt,és magaménak érezhetem a munkát.Valami kihívást jelentőt szeretnék,változatosat,ahol eredményeket érhetek el,és nem egy helyben topogok évekig...
A munkáltatók kb. negyede veszi a fáradtságot,hogy jelezze,nem én vagyok az ideális számukra.Azok közül,akik behívnak állás interjúra,nagyjából harmada értesít az elutasításról.Nem egy helyen kitöltöttem több száz kérdéses tesztet,hallottam az ígéretet,hogy mindenképpen telefonálunk,amint a döntés megszületett.Na de ígérni könnyű.Csupán a betartásával akad némi probléma.
Tapasztalat szerint,akik irodai munkát hirdetnek jó kereseti lehetőséggel,általában ügynöki munka,amire persze csak akkor derül fény,amikor a személyes interjún megjelenik az ember.Csalódottan,guta ütve távozik,amikor a valós munkának semmi köze nincsen ahhoz,ami a hirdetésben megjelent.
A kedvencem : "Összetett raktári munkára keresünk nagykereskedésbe fiatalokat,kiemelkedő bérezéssel." Ebből az ember,vagy legalábbis én valami áru átvételi,összekészítői dologra tippeltem.Az önéletrajzom alapján be is hívtak egy személyes beszélgetésre,próba nappal egybekötve.Tele önbizalommal és lelkesedéssel érkeztem az adott időpontban.A kijelölt helyen,megkértek,foglaljak helyet,még várni kell egy keveset.Addig felveszik az adataimat.Beléptettek egy szobába,ahol már ücsörgött 12 ember.Hűha,gondoltam,milyen népszerű ez a hirdetés...Még két jelentkezőt vártunk.Amikor ők is megérkeztek,egyesével behívogattak minket egy irodába.Itt nagyon szimpatikus módon történt az interjúvolás,fizetés,mi egyéb,mindenféle elhangzott,munka leírásnak rendelés felvétel,összekészítés,stb volt megjelölve.aztán jött a gyanús rész.Azt mondták,mindenkit beosztanak valaki mellé,és elmegyünk a munka végzés helyére.Hopsz,az meg hol van ?"Ne aggódjanak,majd mindent időben megtudnak!"-mondták.Ezután megjelent egy halom ott dolgozó emberke,mindenkinél egy nagy sport táska.Kaptam én is egy párt,hiába faggattam,nem mondta mi fog történni.gondoltam,hagyom a fenébe,megyek haza,kamu,de mivel a villamossal kellett menni,ami nekem is épp útba esett,akkor még nem szóltam.Felszálltunk a villamosra,és a Blaha Lujzán leszálltunk,ahol emberünk mondta,menjünk be a kocsmába.Pf.Mondom dehogy megyek,nem bírom a füst meg a pia szagot,meg egyébként is,dolgozni jöttem.Na és akkor...Beültünk a Mekibe,mert enni kell a nehéz nap előtt.Ott mindenre fény derült.A táska tele volt mindenféle bicskákkal,kütyükkel,ezekkel kellett volna bemenni boltokba és rájuk sózni.A fiú nagy nyugodtan mondta : "10-ből 9-en elhajtanak anyámba,van aki még meg is akar verni " .Aztán nagy kegyesen azt mondta,szerinte ez nem nekem való munka.Egy percig sem vitatkoztam,de azért megkérdeztem,miért kell átverni a hirdetésben az embereket ?Nem jobb lenne nekik is,h csak olyanok mennének oda,akik valóban ezt akarják csinálni ?Csomó energia és idő megtakarítás lenne nekik.
Na mindegy,úgy elillantam,ahogy illik.
Aztán egy másik,élmény teli hely,ahol sajnos nem voltam résen,elvakított a látszólagos nagyszerűség :
Egy exkluzív óra szalonba kerestek embereket.Gyönyörű honlap,gyönyörű nagykereskedés.Az interjún pontosan jelentem meg,másfél órát várakoztattak.Az egyik tulajdonos,és két asszisztens volt jelen.Nagyon vidám,közvetlen hangulatban zajlott a beszélgetés,még rögtönzött feladat is volt :elém tettek egy kupac tollat,amelyekből el kellett adnom nekik.jól ment nagyon,nem jöttem zavarba,és nekik is tetszett a megoldásom.Még aznap felhívtak,hogy én vagyok az egyik,akit kiválasztottak.Nagyon örültem.A munka szerződés aláírásánál ott volt a két tulajdonos,és a két másik lány,akit még felvettek.Itt kezdődött a fekete leves.Elhangzott,hogy az első hónapot a nagykerben fogjuk tölteni,és teljes képzést kapunk az órákról.Erre az időre minimálbér + ebéd.Ezért cserébe ,mivel ők mindent megtanítanak,aláíratnak velünk egy kölcsönszerződést,miszerint a tulaj adott nekünk 50 ezer Ft-ot kölcsön,amely ajándéknak minősül,ha egy évnél tovább dolgozunk a cégnél.De ha ez idő előtt kilépünk,akkor ezt az összeget levonják a fizetésünkből.
Törvény szerint,a betanításért nem kérhetnek pénzt,mivel az ő érdekük,hogy tudjam a dolgokat,és amikor felvettek,tisztában voltak vele,hogy nincsenek meg a munkához szükséges ismereteim.Ezzel a kölcsönszerződéssel már ki is kerülték a törvényt.
elgondolkodtam,nem szabad aláírni...De ezt leszámítva nagyon szimpatikus volt,és nem állt szándékomban havonta munkát váltani,plusz ott volt az albérlet,aláírtam.
Az első hónap kőkemény képzéssel telt,amelyet az egyik tulajdonos tartott.Ehhez hasonlóban még sosem volt részem.Az oktatás,az anyag átadás és megértetés őrült jó volt.A stílus azonban förtelem.Lealázó,frászt hozó,megsemmisítő,megfélemlítő.Pl. kedves megjegyzései egyike :"Már megint hugyozni kell?Hugyos banda."Egy nagy darab emberről van szó,mély hang,és profi a megalázás területén.
Az első hónap után kikerültünk üzletbe,ahova aztán rendszeresen jártak ki vizsgáztatni.Volt,hogy az üzlet már bezárt,az üzletvezető leoltotta a lámpákat is,és a tulaj még a sötétben is ott állt és kérdezett és gyakoroltatott.Ha véletlen valamire nem tudtam a választ,porig alázott.A végén már feladtam,és az utolsó alkalommal elsírtam magam é otthagytam.Az üzletből kiabált,gyere ki.Én meg kiabáltam vissza,hogy nem megyek.De gyere ki.Nem megyek.Végül kimentem.aztán azért is álltam a tekintetét és válaszolgattam.
Az üzletek kamerával voltak felszerelve,amit szájról olvasásra használtak.Nem egyszer fordult elő,megszólalt a telefon vonal végén az egyik tulaj,aki köszönés nélkül annyit mondott,nem beszélünk magánéletről.A másik tulaj szavajárása : "Örüljetek,hogy napi egyszer kimehettek hugyozni!"
Mindezt leszámítva a környezet szép, a kollégák jó fejek,és nagyon érdekeltek az órákkal kapcsolatos dolgok,nem akartam eljönni.Na de ugye a dolgok történnek akaratunk ellenére is : anyukám meghalt,ennek következtében visszaköltöztem apuhoz Érdre.mivel a beígért fizetés töredéke volt az amit kézhez kaptam,nekem pedig itt volt a temetés,hagyatéki,örökösödési adó,stb,valamint a 12 órás munkából 17 óra lett az utazással együtt,kénytelen voltam közelebbi,és jobban fizető helyet keresni,hogy mindent fedezni tudjunk és éhen se haljunk.Az egy év helyett 10 hónap után beadtam a felmondásom,beleírtam,hogy családi okok miatt,és kértem,az 50 ezertől való eltekintést,úgyis loptak már tőlem eleget.
A tulaj válasza :"Előbb kellett volna gondolkodnod,mielőtt idejöttél."
Felforrt az agyam,a kolléganőm feje rák vörös lett és meg sem tudott szólalni.
"Ne haragudj,de nem jelentette be az anyukám,hogy heló,meg fogok halni,nem menj oda dolgozni" - feleltem.Az 50 ezret levonták,a fizetési papíromra ráírtam,hogy nem kaptam meg,stb,stb,de levágták róla...És a legviccesebb :ők utánajártak nekem,hogy kapjak némi adó visszatérítést.Hehe,ami amúgy is engem illet.És még azt sem az egészet kaptam meg,mert az 50 ezer csak úgy jött ki,hogy abból is kellett vonni...
Szóval,biztos van kivétel,de nekem a magyar cégekkel csak negatív tapasztalatom volt eddig...
Nagyon durva és ijesztő történet... Én is állást keresek lassan már egy éve, de szerencsére ennyire rossz tapasztalataim nekem nincsenek (persze vannak, csak nem ilyen durvák).
VálaszTörlés